Robert Jordan: A tél szíve II.
Fycsur 2007.04.02. 14:20
Kiadó: Beholder Kiadó
Kiadás éve: 2003 (első kiadás)
Fordította: Körmendi Ágnes
Oldalszám: 378
Robert Jordan: A tél szíve II. Kiadó: Beholder Kiadó Kiadás éve: 2003 (első kiadás) Fordította: Körmendi Ágnes Oldalszám: 378
Már megint azok a fránya jóslatok! Mat Cauthonnak bármennyire is hihetetlen, kezd elege lenni a nőkből. Meg abból a gholamból, akit az elpusztítására küldtek. Meg az Ebou Dar városát megszálló seanchanokból. De főként a nőkből. Itt van például Tylin királyné, aki már egy ideje ágyasává tette, és szemmel láthatóan esze ágában sincs elengedni a morgolódó férfit. Sőt, egy múltkori csínyére válaszul eltüntette az összes ruháját, s helyettük rózsaszín(!) szalagos öltözetbe bújtatta. Őt, Rand barátját! Legszívesebben habozás nélkül maga mögött hagyná a felbolydult várost, de mivel nincs egyedül (az embereire és az általa rejtegetett aes sedai-okra is gondolnia kell), ez nem is olyan egyszerű. Pedig minél tovább marad, annál bonyolultabbá válik a helyzete. Ráadásul még mindig ott lebeg a feje felett a jóslat, mely szerint hamarosan összetalálkozik leendő feleségével, a Kilenc Hold Leányával.
Nincs sokkal jobb helyzetben az Újjászületett Sárkány sem, aki a fejébe vette, hogy személyesen fog leszámolni az áruló asha’manokkal Far Maddingban. A tőle független város azonban egyáltalán nem a legkedvezőbb terep számára, hiszen a falakon belül nem működik a mágia (sem a shaidar, sem a saidin), az üldözöttek pedig nem restek csapdákat állítani neki. Mindemellett a háttérben újra feltűnik Padan Fain (persze nem segítő szándékkal), valamint egy rakás aes sedai is, akik segíteni szeretnének Randnak, miközben jó szokásuk szerint saját elképzeléseiket is igyekeznek megvalósítani.
Ahogy lassan, de biztosan egyre közelebb kerülünk a regényciklus végéhez, úgy valósul meg egyre több jóslat, miközben továbbra is számos lényeges nyitott kérdés marad. Személy szerint fogalmam sincs, mikor olvashatunk majd a végső összecsapásról Shayol Ghoul mezején, de egyre inkább úgy érzek, mint az a rajongó, aki az alábbi üzenetet küldte Jordannak: „88 éves vagyok. Írjon gyorsabban!” Hát igen, a lassan fél méternél is hosszabb regényciklus (fura így mérni egy sorozatot, viszont nagyon jól mutat a hasonló hosszúságú Feist sor alatt) mára népes és hűséges rajongótáborral rendelkezik, amelynek egyetlen vágya van csupán: megérni a sorozat végét, amelyben vélhetően minden kérdésre választ kapunk, s amely méltó módon megkoronázza a történetet. De ez még odább van.
|